Mentés a vég(let)eken

Egy modern klinika, és egy elavult mentőautó a koraszülöttekért

A Debreceni Egyetem koraszülött ellátására, néhány speciális esetben, szinte az egész ország területéről érkeznek babák. A szállításhoz azonban mindössze egyetlen speciális mentővé átalakított, több mint tíz éves furgon áll rendelkezésükre. Nem ritkán több száz kilométer utat tesznek meg a veszélyeztetett apróságokkal. A futott kilométerek száma meghaladja a 300 ezret, és ennek jól látható nyomai vannak. A mentőt működtető alapítvány dolgozói most minden erejükkel azon dolgoznak, hogy sikerüljön szponzorokat találniuk egy új jármű beszerzésére.

Riportunk készítésekor éppen Egerből érkezett vissza a mentő egy koraszülött kisbabával. Megtudtuk, hogy az általuk lefedett területbe Mezőtúr, Karcag és Berettyóújfalu alapból beletartozik. Ha hozzávesszük, hogy a nyíregyházi mentőegység tartalékát is Debrecen látja el, vannak napok, amikor egyetlen mentőautó áll készen Kelet-Magyarország legnagyobb részének ellátására. Ezen a területen évente közel 14 ezer újszülött jön világra, ami naponta átlagosan 38 szülést jelent… és akkor még nem is említettük azt a tényt, hogy iker szülés esetén csak az egyik gyermek elszállítására nyílik lehetőség.

A mentőn szolgálatot teljesítő egyik szakorvos, dr. Kovács-Pászthy Balázs neonatológus elmondta, hogy a koraszülött gyermekeknek életük legsebezhetőbb periódusában keményen meg kell küzdeniük az életben maradásért, és nagyon gyakran súlyos betegségekkel kell szembenézniük. Az extrém kis súlyú koraszülöttek és a súlyosan beteg újszülöttek ellátása óriási kihívást jelent. Ahhoz, hogy jó eséllyel indulhassanak, nélkülözhetetlen, hogy egy megfelelően felszerelt, és jól képzett orvosokkal ellátott intézményben jöhessenek világra. Azonban elkerülhetetlen, hogy koraszülött, akár igen kis súlyú, vagy súlyos állapotú újszülöttek szülessenek az arra nem megfelelően felkészült kórházakban is. Emiatt kezdtek el működni hazánkban – nyugati országok mintájára – a koraszülöttek szállítására alkalmas, igen speciálisan felszerelt mentők.

Minden tekintetben az élen

Megtudtuk, hogy nem csak akut esetekhez riasztják őket, hanem ugyanezzel a járművel kell megoldaniuk a Debreceni Egyetem Klinikáján, vagy a Kenézy Gyula Kórházban világra jött, stabil állapotú, de mégis felügyeletet igénylő koraszülöttek szállítását, ha valamilyen műtét, vagy vizsgálat miatt erre szükség van.
A debreceni koraszülött osztály a második legnagyobb az országban. A túlélési és gyógyulási mutatókat tekintve évek óta első helyen áll, sőt nemzetközi összehasonlításban is a ranglista élbolyába tartozik. A Debreceni Egyetem Gyermeksebészeti ellátása annyira speciális, hogy sok olyan műtét van, főleg idegsebészeti, amit az egész országban csak itt végeznek. Ez annyira megnöveli az ellátó területüket, hogy gyakran a Dunántúlról fogadnak újszülötteket. Így nem ritka, hogy akár Gödöllőig kell menni a kisbabáért, ahol a másik szállítóegységtől át tudják venni. Ezekben az esetekben több órára foglalttá válik az egyetlen mentőautó, így nem tudnak kimenni a lehetséges akut esetekhez.

Az első „aranyóra” a legfontosabb

Bár a kisebb felszereléseket – szűkös lehetőségeik ellenére – időnként tudják újítgatni, de a két legfontosabb eszköz, az autó és az inkubátor is közel tíz éves. Ezeket 2-3 évente illene lecserélni, legalább is tőlünk nyugatabbra ez a megszokott. Ráadásul a mentőautó csupán annyiban speciális, hogy új- és koraszülött ellátásra lett alkalmassá téve, azonban az átalakított Ford Transit egyszerű teherautóként kezdte pályafutását. A jelenlegi műszaki paraméterei alapján igazából nem nagyon alkalmas arra a feladatra, amire használják. Azokat a járműveket, melyek gyárilag úgy készülnek el, hogy azt később egy arra szakosodott cég mentővé alakítsa, megerősített felfüggesztéssel, hatékonyabb lengéscsillapítókkal és nagyobb motorral szerelik fel, hogy jobban meg tudjon felelni a komoly igénybevételnek. A koraszülött mentők esetében ennek halmozottan fontos szerepe van, hiszen a transzport-inkubátor rendszer 100 kilónál jóval többet nyom, így a tehetetlensége által van egy igen komoly kilengése. Ha nem megfelelő az autó lengéscsillapítása, ez a hatalmas súly nagyon nagy erővel rázkódik az autón belül, hiába van egy saját lengéscsillapítása is. Ez – ismerve a magyar utak állapotát –, a benne lévő kisbaba állapotán nagyon sokat ronthat. Ilyenkor az egyetlen lehetőség, hogy a mentő viszonylag lassan halad, de súlyos esetekben a meghosszabbodó szállítási idő miatt szenvedhet a koraszülött maradandó károsodást, pedig az ő esetükben az első ellátás minősége az úgynevezett „golden first hour” kulcsfontosságú.

Működési költségre is alig telik

Dr. Nagy Andrea, a Debreceni Gyermekklinika PIC vezető főorvosa elmondta, hogy ez a speciális mentési szolgálat központi költségvetési finanszírozásból, az OMSZ-en keresztül, alapítványi keretek között működik az egész országban.
A legismertebb koraszülött mentő alapítvány, a Budapestet és környékét ellátó Peter Cerny Alapítvány. Ők működnek legrégebben, így a fővárosban és környékén számos támogatót tudhatnak maguk mögött. Éppen ezért autóik a legújabb modellek közé tartoznak, a legmodernebb technikával felszereltek. Nem véletlen, hogy a közvélemény is velük azonosítja a koraszülött-szállítást Magyarországon, azonban fontos tudni, hogy nem ők az egyetlenek, rajtuk kívül még nyolc vidéki alapítvány végzi ugyanezt a feladatot, sokkal kevesebb pénzből.
A működtetés nehézségeire vonatkozó kérdésünkre válaszul elárulta, hogy hazánkban a koraszülött-szállítás finanszírozása jó néhány éve úgy történik, hogy a központi költségvetési keretből elkülönítenek erre egy konkrét összeget. Ennek növelése érdekében minden évben óriási harc folyik, idén sikerült elérni, hogy egy nagyon kicsit emeltek rajta. Ebből az összegből finanszírozzák mind a kilenc koraszülött mentő alapítvány működését, ám a rendelkezésre álló pénz egyik esetben sem fedezi a teljes működési költséget. Így – bár változó mértékben, de már a működtetéshez is szükségük van valamennyi plusz támogatásra. Mindig az előző évi szállítási adatok alapján osztják szét a pénzeket, azonban például ha az aktuális időszakban jelentősen nő a benzin ára, a központi költségvetés nem tud pluszforrásokat biztosítani, azt az alapítvány működtetőjének máshonnan kell kigazdálkodnia. Ugyanez vonatkozik a mentőautó vagy a műszerek javítására is. Ha keletkezik egy olyan probléma, ami nem balesetből adódik és a biztosító nem fizet, akkor a javítást is a szállításra adott pénzből kell fedezni.


NOVEMBER 27. – VÉRADÓK NAPJA

A Véradók Napján is számítunk Önre! Önkéntes véradás - Magyar Vöröskereszt
1988-tól kezdődően november 27-én van A VÉRADÓK NAPJA.
Szerdán, a Véradók Napján 51 vöröskeresztes helyszínen adhat vért országszerte. Vegyen részt a Magyar Vöröskereszt által szervezett véradásokon és segítse Ön is a hazai biztonságos vérellátást. A véradáshoz nélkülözhetetlen eredeti személyi igazolvány, TAJ- és lakcím kártya.

Adjon vért és mentsen meg három életet!


World Day of prematurity 2013.



Koraszülöttek Világnapja november 17.
A koraszülés minden tizedik kisbabát és édesanyát érinti hazánkban. Legtöbbször gondos orvosi felügyelet mellett sem előzhető meg. A koraszülött kisbabák már néhány órásan megtapasztalják a fájdalmat, a légzési nehézségeket, s nem kaphatják meg ugyanazt a törődést, szüleik simogatását, mint időre született társaik. Első heteik, hónapjaik rideg körülmények között, fájdalmakkal telnek.

November 17. a World Day of prematurity (WPD) Koraszülöttek Világnapja egy esély, hogy felhívja a figyelmet a koraszülés problémájára helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Csatlakozz Te is, és mutasd meg a támogatásod a koraszülött gyermekek, valamint a szülői szervezetek, szövetségek, egyesületek, egészségügyi szakemberek iránt.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye a Koraszülöttek Világnapja alkalmából

Jövőre több pénz jut a koraszülött mentésre

  Az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint, a jövő évi költségvetésben az idei évre tervezetthez képest 182 millió forinttal több jut a koraszülöttek mentésére – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkársága vasárnap, a koraszülöttek világnapján az MTI-vel.

  A közleményben kifejtették: ebből az Országos Mentőszolgálat 2014-ben 70 millió forint értékben szerez be két új korszerű mentőgépkocsit, míg a további 110 millió forintot a mentés működési költségeinek többlettámogatására kívánja fordítani az egészségügyi államtitkárság.

  Ezen túlmenően a szaktárca folytatja 2010-ben indított pályázatait, aminek köszönhetően 4,8 milliárd forintból az ország 23 intézményében újul meg a koraszülött-ellátás.

  Kiemelték továbbá, hogy az idén novembertől minden, a 32. hét előtt világra jött gyermek térítésmentesen részesülhet az őket leginkább fenyegető vírusfertőzés, az RSV megelőzésére szolgáló védőoltásból.

  Világszerte és Magyarországon is tíz csecsemőből egy idő előtt érkezik a világra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága „a koraszülöttek életesélyeinek növelését, s ezért ellátásuk, korai gondozásuk fejlesztését kiemelten fontos feladatának tartja” - hangsúlyozza a közlemény, hozzátéve: jövőre összesen 565 millió forint jut arra, hogy „a koraszülött csecsemők a lehető legmegfelelőbb ellátást kaphassák meg, növelve ezzel esélyüket”.


Világszenzáció Debrecenben: szült és 4 életet mentett meg az anya

  Már otthonában cseperedik az a baba, akit fogantatásának 27-dik hetében, agyhalottként három hónapig kórházban kezelt édesanyja méhéből császármetszéssel segítettek napvilágra 2013 nyarán. A szülés után a 31 éves asszony életfunkcióit még két napon keresztül fenntartották: ez alatt családja egyetértésével kivették 5 szervét, és azokat szervátültetésre váró betegek kapták. A világon példa nélkül álló emberi dráma és orvosi bravúrsorozat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában zajlott.

Otthon rosszul lett, agyvérzést kapott és eszméletét vesztette egy 31 éves nő. Ilyen állapotban elsőként a legközelebbi kórházba vitték a fiatalasszonyt, aki gyermeket várt: magzata 15 hetes volt. Onnan mentőhelikopter szállította a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DE OEC) Idegsebészeti Klinikájára. Akkor már életveszélyes állapotban volt. Mindez 2013 áprilisában történt.

A nőt azonnal megműtötték. Agykamrájába csövet helyeztek, hogy csökkentsék a nyomást és leengedjék a vért. A műtét sikerült, agyműködése mégis leállt. Eszméletét nem nyerte vissza. Agyhalott volt, de szívműködését fenntartották, mesterségesen lélegeztették, szervfunkcióit támogatták. Magzata viszont nemcsak élt, hanem élénken mozgott – ezt mutatta az ultrahang.

AZ ÉLETET VÁLASZTOTTÁK

A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek. Mit tehetnek, és mit tegyenek? Hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot, vagy próbálják meg a szinte lehetetlent? Mert szinte a lehetetlennel határos fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és közben így felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek. Az orvosok tudták, hogy bár akadt néhány ilyen eset a világban, de azok a magzatok, akik agyhalott anyától végül világra jöttek, szinte kivétel nélkül idősebb terhességi korban voltak. A magzat túlélése tehát korántsem volt biztos, az pedig egyáltalán nem volt garantálható, hogy egészséges lesz, ha napvilágot lát. Mindezek ellenére a hozzátartozók és az orvosok közösen úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak a tudatosan tervezett és nagyon várt gyermekért. Miközben az anyát siratták, az életet választották.

PÉLDÁTLAN ÖSSZEFOGÁS

A lelki megpróbáltatás és az orvos-szakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világra jövetele érdekében. Éppen ezért példátlan szakmaközi összefogás alakult ki a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának részlegei és orvosai között. Prof. Dr. Fülesdi Béla, a DE OEC elnöke, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője, Dr. Molnár Csillaegyetemi docens, aneszteziológus-intenzív terápiás orvos, az Idegsebészeti Intenzív osztály vezetője és Dr. Kovács Tamás Szilveszter egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus irányításával komplex orvosi team dolgozott éjjel-nappal azon, hogy az anya keringését, légzését, hormonális egyensúlyát, megfelelő táplálását és a magzat életesélyeit biztosítsák. A teamben Prof. Dr. Nagy Endre személyében belgyógyász endokrinológus, Dr. Orosi Piroska egyetemi docens személyében pedig kórházhigiénés szakember is ott dolgozott. A küzdelem sikeres volt. Megszámlálhatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen nevelték az agyhalott nő méhében a magzatot is. Miután már tudták a nemét, a terhesség 20-dik hetében – az intenzív osztály dolgozóinak biztatására – nevet kapott családjától. Ám még alig volt a magzatnak neve, amikor édesanyja állapota rosszabbra fordult: bár több fertőzést leküzdöttek, véráram-szepszist kapott. De az asszony és az orvosai győztek a fertőzéssel szemben.

1420 GRAMM

A magzatot ekkortól a nővérek nevén szólították, beszéltek hozzá. A család is rendszeresen látogatta őket: az apa és a nagymamák simogatták az anya hasát, beszéltek a gyermekhez. A kórteremben pedig folyamatosan be volt kapcsolva a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét… A császármetszés optimális idejét több szakmát átfogó egyeztetés során határozták meg – a döntésben intenzív terápiás szakemberek (Prof. Dr. Fülesdi Béla, Dr. Molnár Csilla egyetemi docens) mellett újszülött-gyógyász (Prof.Dr. Balla György, Dr. Kovács Tamás), szülész (Dr. Török Olga egyetemi docens) vettek részt. A tervezett beavatkozás idejének meghatározása mellett percre pontosan előre rögzítették a szükséges teendők forgatókönyvét. Szavakkal el nem mondható pillanat volt az, amikor a gyermeket a terhesség 27-dik hetében, 2013 júliusában, agyhalott édesanyja kezelésének 90-dik napján császármetszés során kiemelték – és felsírt! Korának megfelelően fejlett, egészséges koraszülött jött világra – 1420 grammal. A műtőben könnyes arcok, egymást ölelő orvosok, a folyosón pedig a várakozó apa és a nagymamák. Ők akkor pillanthatták meg először a gyermeket, amikor a koraszülött-osztályra átvitték. A császármetszés után két lehetőség közül kellett választaniuk az orvosoknak. Az egyik az lett volna, hogy megszüntetik az anya lélegeztetését és vérkeringésének támogatását, mire megáll a szíve…

SZERVDONOR IS LETT

Nem ezt, hanem az életigenlő lehetőséget választották az orvosok és a családtagok. Közösen döntöttek úgy, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítsen. Az asszony orvosi kezelésének 92. napján ezért öt ép szervet eltávolítottak testéből, és átültetésre felajánlották. A máját, a két veséjét, a hasnyálmirigyét – és a szívét. Az öt szervből kettőt ugyanaz a beteg kapott. Az édesanya kezelése így lehetővé tette, hogy megszülessen saját gyermeke, és még négy beteg életét mentette meg – már a halála után. A magas szintű koraszülött ellátásnak köszönhetően a 37. terhességi héten a babát egészségesen hazaengedték a debreceni klinikáról. A gyermek egészséges, szépen fejlődik. 2013 őszén hazatért oda, ahonnan édesanyját 2013 tavasszal kórházba vitték.

A család elzárkózik a nyilvánosságtól. Az apa és a nagyszülők arra kérik a médiumokat, hogy legyenek tekintettel az otthon nyugodt körülmények között cseperedő gyermek érdekére, és ne keressék őket! Az emberségből példát adó, az élet védelmét támogató család és az elhunyt édesanya emlékét is megsértené az az újságíró és médium, aki és amely méltányos kívánságukat semmibe venné.